Beautiful People on Bali :P: Bali… oh the spectacular South!

Megejtettünk egy kis utazást délre, Kutára és környékére. Dél Bali sokkal fejlettebb mint az észak (sokak szerint romlottabb), egyáltalán nem hasonlít Indonézia többi részére. Rengeteg luxust kínál az ide látogató turistáknak, 5 csillagos hotelektől a gyönyörű lakberendezési boltokig. Megvan itt minden komolyabb gyorsétterem lánc, mindenféle stílusú szórakozóhely, bárok, tetováló szalonok, márkás ruha boltok százai. Hátránya, hogy dél sokkal zajosabb, zsúfoltabb, Denpasar egy nagy nyüzsgő méhkas, 500 ezer mindenfelé igyekvő kis méhecskével, akik bazi nagy dugókat okoznak lépten nyomon, lévén, hogy ezeket a városokat bizony indonézek tervezték, nem gyarmatosító Európaiak mint Singaraját itt északon. Meg is van az eredménye :D Rengeteg egyirányú utcácska, hatalmas köröket kell leírni, hogy eljuss egy pontra, igazi rémálom a közlekedés. Ennek ellenére nekem tetszik a dél, én ilyen városi gyerek vagyok. Emellett csak itt vannak hófehér strandok és lehetőség a szörfözésre (esetleg még Keleten).

Mire hazaértünk délről, Cseszlai úr bejelentette, hogy megvan a repjegye Londonba 23.-ára, és ezzel világossá vált: elhagyja kis csapatunkat. One man down. Ez újabb lökést adott a már egy ideje körvonalazodó tervemnek, amibe most borultam bele igazán, kis déli kiruccanásunk során: át akarok költözni oda. Ezt még nem tudom, hogy oldjuk meg, mert az egyetem ide köt minket, a ház fél évre ki van bérelve, de ha ezeket sikerül áthidalni pénzveszteség nélkül, akkor szerintem nekilátunk.

Mi is a baj az északkal?

Mi ugye észak Balin lakunk. Aki valaha is járt szigeten, az tudhatja, hogy ez a legnyugisabb, turisták által kevésbé látogatott része. Olyan kis vidékies. Mi konkrétan egy faluban lakunk, Kalibubukban, ami Lovina része. Lovina egy mesterséges kreálmány, amolyan marketinges elnevezés, pár tengerparti faluból álló turisztikai övezetre. Olyan 10 km-re van Bali második legnagyobb városa, Singaraja. Utunkat befelé sok kis falucska, házacska szegélyezi, szóval gyakorlatilag el se hagyjuk a civilizációt. Ha jól nyomja az ember, olyan 12 perc alatt Singaraja központjában lehet lenni. Singaraja egy 120 ezres egyetemi városka, a korábbi holland gyarmati központ.

Azzal, hogy azt mondom egyetemi város, mindenkiben bulik tömkelegének képzete merülhet fel. Nos, az indonéz egyetemista nem igazán hasonlít az európaira. Olyan 15 évesnek néz ki és kb. úgy is viselkedik. Annyira is bulizik. Amik vannak szórakozóhelyek itt Lovina környékén, azok jól néznek ki, csak épp nincs bennük ember. Mert, hogy Lovina elég halott turisztikailag. Akik ide jönnek turisták, azok vagy nyugdíjasok és itt vesznek házat, mert észak Bali természeti szépségekben és nyugiban valóban verhetetlen, vagy pedig egy Bali körút részeként 2-3 napra keverednek csak ide, főleg búvárkodni. Mert itt főleg búvárkodni lehet. A parti homok egy 1920 környéki vulkánkitörés óta fekete és csúnya, hullámok nincsenek, így a vízi sportok kiestek, de a víz hugymeleg (és nem túlzok!) és tele van korallokkal, így igazi búvárparadicsomnak számít.

Viszont nekem annyira nincs pénzem búvárkodni, ami a szörfözés többszörösébe kerül, így rábasztunk :D Szóval kicsit úgy érezzük magunkat, mintha valaki Magyarországra kapna ösztöndíjat, de nem Budapestre, hanem Bivalybasznádra, ahol gyönyörűek az erdők, de nincs semmi izgalom. Ennek ellenére nem rossz itt élni, csak úgy érezzük, így elfolyik az egy év, anélkül, hogy valóban kalandos utazás lenne. Majd kiderül, hogy lesz, de addig is prezentálnám a déli utazás képeit.

Kuta, ahol az egész Bali hisztéria elkezdődött. Hófehér homok, kezdő szörfös barát hullámok, és elképesztően nyomulós helyi kereskedők.

Átmotoroztunk PadangPadangra is. Ez egy aprócska strand, ahova kúgy kell leereszkedni kis sziklába vájt lépcsőkön, és mivel nincsennek nagy hullámok, lehet úszni. Elvileg. A víz vagy 100 méterig derékig ér, és az alja gonosz, köves. De nagyon szép… :) Ez már nem Kuta környéke, a félszigeten még kíjebb van, be is rakok ide egy térképet, hogy lássátok. Errefelé laknék szívesen. Nyugis, szép, de közel a nyüzsgés…